Hiánypótló kezdeményezés vette kezdetét Szatmárnémetiben és annak környékén: a Szatmárnémeti Híd Egyesület, és a magyarországi Lajta-Szeret Egyesület közös együttműködésének köszönhetően ifjúsági ismeretterjesztő népzenei előadások kerültek bemutatásra a pénteki nap folyamán, előbb Avasújvárosban, majd Sárközújlakon, végül pedig a Szatmárnémeti Református Gimnáziumban, mégpedig azzal a céllal, hogy a szervezők megismertessék a diákokat a népi hangszerekkel, és felkeltsék bennük az érdeklődést azok iránt, tanulás, illetve a jövőben különböző népi zenekarok létrehozása céljából.
A délutáni eseményen Póti Eduárd iskolaigazgató köszöntötte a jelenlévőket, elmondta sokat beszélünk manapság a hagyományőrzésről és annak szerepéről, a kérdés viszont az, hogyan tudjuk őrizni hagyományainkat ha nem ismerjük őket.
„A hagyományokat nem csak őrizni, hanem művelni is kell, éppen ezért egy olyan program kezdetén vagyunk, amikor terünk és lehetőségünk is van arra, hogy egymástól tanulva, együtt fejlődve, későbbi programokon is részt véve, valódi hagyományőrzők lehessünk. Most elsősorban a népzenére, és a népzenei műveltségre gondolunk. Látjuk azt, hogy az elmúlt időszakban, Szatmárnémetiben egyre inkább kezdenek ezek a hagyományok feléledni, gondolok itt első sorban a táncházmozgalomra, és azokra a tánciskolákra, kézműves mesterekre, akik előszeretettel adják át tudásukat. Viszont, ha van valami, ami Szatmáron hiányzik, és ennek hiányát rendszeresen érezzük, a jó népzenész együttesek, akik táncházakon ott legyenek velünk, vagy éppen tanítsák fiataljainkat. Most mindannyian azért vagytok itt, mert szeretnétek tanulni és reméljük, hogy mindannyian kíváncsiak vagytok, mi is történik itt. Ezért remélem, nem lesz hiábavaló ez a rendezvény, és a jövőben tovább dolgozhatunk a felsorolt célok érdekében” – fogalmazott Póti Eduárd iskolaigazgató.
Ezt követően Krakkó Rudolf, a Híd Egyesület elnöke köszöntötte a jelenlévőket, elmondta, a Híd Egyesület megalapítása óta folyamatosan igyekszik hagyományőrző eseményeket szervezni. Ugyanakkor ők is egy helyi hiányosságnak vélik a népzenei oktatás, és a népi zenekarok hiányát, annak ellenére, hogy lenne erre igény szerte a megyében.
Örömét fejezte ki, hogy sikerült megismerkednie Hunyadi Péterrel, a Lajta-Szeret Egyesület vezetőjével, aki konkrétan ezt a területet próbálja lefedni szerte a Kárpát-medencében. Ő azonna felvállalta, hogy amennyiben Szatmárnémetiben és annak környékén igény mutatkozik rá, eljönnek és megtanítják azokat a fiatalokat népi hangszereken játszani, akik népi zenekarokat szeretnének alapítani. Ugyanis, ha erre lesz igény, akkor a jövőben pályázati lehetőségeket kihasználva, rendszeres alkalmakra kerülhet sor, amelyek révén a fiatalok elsajátíthatják a különböző hangszerek használatát.
Hunyadi Péter, a Lajta-Szeret Egyesület vezetője annyival egészítette ki az előtte szólókat, hogy a hagyományőrzés mind az a dolog amit a régi dolgokból az emberek megőriztek a jelen számára, ezáltal részesévé téve ezeket a népi és a nemzeti kultúrának.
Amit megőrzött a népzene a sok évszázadból a mai korok számára, az valóban a népzene esszenciája, amit szeretnének bemutatni és átadni a mai fiatalság számára.
Az ismeretterjesztő népzenei előadás, melyet péntek délelőtt előbb Avasújvárosban, majd Sárközújlakon, végül pedig a Református Gimnáziumban is bemutattak több részből állva vezette végig a diákokat a magyar népzene világán, kezdve az archaikusabb pásztorhangszerektől egészen a vonószenekar megszólaltatásáig. A kanásztülök, a pásztorfurulya, a citera-ének és a vonószenekarok kombinációig.
A bemutató során tájegységekre bontva is megszólaltak a népi dallamok, majd a különböző hangszerek sajátos szerepét ismertették meg a hallgatósággal. Bemutatásra kerültek olyan hangszerek mint a hegedű, a brácsa, a bőgő, a pásztorfurulya, a tilinkó, a kaval, a citera, a koboz és az ütőgardon. A bemutató végeztével a diákok, és az őket elkísérő szülők és pedagógusok nagy tapssal jutalmazták az előadást.